Egyszer volt hol nem voltam én. Gyermekét egyedül nevelő anya, viszonylag talpraesett, egészséges, persze mindennapi csip-csup gondokkal, de egyenesben.
És akkor jött 2016. április 16-a és fordult velem a világ. Kaptam egy pánikrohamot, ami aztán azóta rendszeresen előjön. Nem vagyok “hagyományos” pánikolós. Azt sem tudom, hogy mit jelent a hagyományos. A lényeg, hogy nekem nem légszomjam van, meg halálfélelmem. Én attól félek, hogy hasmenésem lesz. És ez iszonyú pánikot tud gerjeszteni az emberben.
Ami azért fura, mert életemben talán ötször volt hasmenésem. Sokat gondolkodtam a dolgon és arra jutottam, hogy azért tudott ez így kialakulni, mert nincs tapasztalatom olyan helyzetekben amikor az embernek tényleg hasmenése van. Azért jutottam erre mert beszéltem több emberrel is, akiknek szokott lenni. Ők együtt élnek ezzel. Kérdeztem őket, hogy semmi para? És azt mondták, hogy nincs, mert ők ezt tudják kezelni. Na bumm. Ugye az ember csak az ismeretlentől fél. Amit már kitapasztalt attól már nem. Szóval ezért tudott ez engem így becserkészni, mert nekem ez ismeretlen terület.
Aki ember az tudja, hogy ha valamire koncentrálunk, akkor azt érezni fogjuk. Ha én most arra gondolok, hogy viszket a fejem, akkor előbb utóbb fog. És ha az ember gondolatai akörül forognak, hogy fáj a hasa??? A többit ki lehet találni.
Mindezek ellenére az elmúlt három hónapban nem ért baleset. A para megvan, meg néha baromi nehéz részt venni az életben. Aki pánikolt már az tudja, hogy mennyire beszűkül az ember tudata, meg hogy milyen hatásai vannak annak az iszonyú stressznek. Szóval nehéz ezzel együtt élni.
Azért gondoltam írni magamról, a mindennapjaimról, mert ezzel kapcsolatban egy blogot találtam és ott sem volt sok konkrétum. Pedig én szívesen olvasnám, hogy mások mit csinálnak. Ha pedig csak én olvasom az sem lesz baj, mert ha dokumentálom akkor könnyebb lesz figyelemmel követni a változást. 🙂
Aztán meg arra is gondoltam, hogy hátha jön valaki és azt mondja, hogy nála van a csodaelixír és ad nekem belőle…. hátha…. 😀
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: